A Hölgy hermelinnel című híres festmény egyike annak a négy női portrénak, amelyeket Leonardo da Vinci élete során megfestett. Sokáig az emberek nem voltak biztosak abban, hogyan értelmezzék a hölgyet, mert a háttér olyan erősen át volt festve retusálás után.
Néhány évvel ezelőtt sikerült rekonstruálni Leonardo különböző munkalépéseit, így ma már megtudhatjuk, kit ábrázol a festmény, és hogyan változott az évszázadok során.
A hölgy és a hermelin azonossága
Leonardo da Vinci ezen fontos műalkotásán Cecilia Gallerani látható, aki 1473 körül született és 1536-ig élt. A fiatal nő kirívóan tehetséges volt a zenében és az irodalomban, rendkívül sok verseket írt, amelyek sajnos nem maradtak fenn.
Kora olasz nyelvét kortársai az ókori Görögország híres költőnőjéhez, Szapphóhoz hasonlították.
Kivételes tehetségével és szépségével Ludovico Sforzát, Milánó hercegét is magával ragadta.
Utalás Ludovico Sforzára
A híres fehér hermelin valójában Ludovicóra utal, akit I. Ferdinánd nápolyi király 1488-ban a Hermelin-renddel tüntetett ki. Ezért fehér hermelinnek is nevezték.
Ludovico és Cecilia szerelmesek lettek, de néhány nyilvános kötelezettségvállalás érdekében 1491 januárjában Ludovico Beatrice d’Este-t vette feleségül. Ugyanezen év májusában Cecilia megszülte fiát, Caesart, majd elhagyta az udvart és feleségül ment Lodovico Carminati de’ Brambilla olasz nemeshez.
Feltételezések szerint Cecilia Leonardo da Vinci által festett portréját vitte magával, amikor elhagyta a milánói udvart. Ezt bizonyítani látszik egy levél, amelyet Isabella d’Este 1498-ban intézett hozzá, és amelyben kölcsönkérte a „Hölgy hermelinnel” című művét.
A festmény sötét időszaka
Cecilia halála után a portré több évszázadra eltűnt, majd 1800 körül újra megjelent Lengyelországban. Adam Jerzy Czartoryski lengyel herceg megvásárolta a művet és átadta édesanyjának.
Lengyelországban éveken át tévedésből „Belle Ferronière”-nek, I. Ferenc francia király híres szeretőjének a képmását tartották, amit a bal felső sarokban található LA BELE FERONIERE / LEONARD D’AWINCI felirat is bizonyít.
A Hölgy hermelinnel csodálatos utazása
Még ha ez a felirat nyilvánvalóan hibás is, akkor is elképesztő, hogy a Hermelines Hölgy ennyi éven át fennmaradt – különösen, ha figyelembe vesszük a 20. századi nehéz helyzetét.
A Hölgy hermelinnel, amelyet Lengyelország német megszállása idején oda-vissza szállítottak Németország és Lengyelország között, gyakorlatilag sértetlenül vészelte át ezt a pusztító háborút.
A festmény, amely akkor a krakkói Czartoryski Múzeumban volt, a német hódítás után 1939-ben került a berlini Bode Múzeumba.
1940-ben Hans Franck gondoskodott arról, hogy a mű visszakerüljön krakkói rezidenciájára (Raphael még elveszett önarcképével együtt).
1944-ben Németországba menekülésekor magával vitte a Hölgy hermelinnel festményét, amelyet csak a háború befejezése után találtak meg az amerikai megszálló csapatok.
A festmény ma a krakkói Nemzeti Múzeumban van kiállítva a Czartoryski Múzeum felújítási munkálatai miatt.
Retusálás és átfestés
Sajnos az eredeti hátteret valószínűleg már a XVII. Cecilia hermelin alatti ruháját is retusálták, és a nő által viselt átlátszó fátylat átfestették a haja színéhez igazítva.
Ebből is adódik az a mai benyomás, hogy a nő haja az álla alá ér. A röntgenvizsgálatok azonban ajtót találtak az eredeti motívum hátterében.
A nőnek van még egy titka. Pascal Cotte francia tudós három évet töltött a festmény tanulmányozásával. 2014-ben az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy Leonardo nem csak egy, hanem három különálló fázisban festette meg a művet.
Első változata a nő sima portréja volt hermelin nélkül. Végül a második próbálkozásra da Vinci egy kis szürke hermelint festett a festmény tetejére. Az utolsó fázisban az állatot nagy fehér hermelinné alakította, amint az ma is látható.
Leonardo da Vinci technikák
A festményen da Vinci számos technikáját használta. Különösen jól kiemelkedik a máig fennmaradt sfumato – ez a technika, amellyel da Vinci gyakran használt különösen lágy bőrtónusokhoz.
További festmény elemzés ajánlásaink
Kiemelt kép forrása: stuttgarter-zeitung.de