Magyarország messze földön ismert a pirospaprikáról, a gulyásról és a Balatonról, a „magyar tengerről”. Kiemelendő azonban az ország színes tradicionális népművészete is, amelyek közül a matyó hímzőkultúra kiváló példa.
A világhírű matyó hímzések és ruhák a „Matyóföld fővárosának” nevezett Mezőkövesdről, az Egertől és Szilvásváradtól nem messze fekvő észak-magyarországi kisvárosból származnak.
Irány Matyóföld!
A régió elnevezése, a Matyóföld az itt élő magyarokra utal, akiknek 200 éves örökségét – hímzéseiket, ruházatukat és folklórjukat – az UNESCO 2012-ben a Szellemi Kulturális Örökség részévé nyilvánította, 2013-ban pedig a Hungarika Gyűjteménybe is bekerült.
Nem meglepő, hogy a helyi lakosság még mindig büszke kincseire, és előszeretettel mutogatja azokat a látogatóknak. Mezőkövesd Hadas városrészében nem csak a Matyó-kapukat nézhetjük meg, hanem a pompás, színes matyó mintákról is bepillantást nyerhetünk. A matyó minták fő motívuma a bazsarózsa vagy a matyórózsa.
Kezdetben csak díszlepedőket, takarókat, később férfi- és női ruhákat, terítőket is hímeztek. Idővel a mintákat dobozokra, tányérokra és evőeszközökre is festették.
A matyó népművészetről
A matyó népművészet legjelentősebb alakja Kis Jankó Bori, akinek egykori otthona a város legszebb részén, a Hadas városrészben látogatható.
A kanyargós utcák és a fehérre meszelt parasztházak elvarázsolják a látogatókat, 150-200 évre visszarepítve, bepillantást engedve az egykori magyar parasztfalu életmódjába.
Ebben a kerületben áll a népművészet mestere címmel kitüntetett Bori néni hímző és mintatervező 1850-ben épült háza is, amely a mai napig a mezőkövesdi népi építészet jellegzetességeit mutatja be.
Amint belépünk a házba, az egykori konyha előszobájában találjuk magunk, ahol a sütő mellett egy pad és a fél szobát elfoglaló, szabadon álló kandalló található.
Az egyszobás épületben kamra is található. Az emlékházban megcsodálhatjuk Kis Jankó Bori rendkívüli rajzait és tájékozódhatunk a matyó népművészet fejlődéséről. Az ágyak és ládák az idők során egyre pompásabban festettek és 1880 után a virágminták szinte minden bútordarabot beborítottak.
A falakat „rózsatálak” és szentek képei díszítik, akiket aranypapírral díszített széleik miatt „rézszenteknek” is neveznek. Az emlékház közelében különféle alkotóhelyeket alakítottak ki. Itt megtekinthető a helyi mézeskalácsház és a bútorfestő-hímző műhely.
Érdemes meglátogatni a szövőműhelyt, a fazekasműhelyt, a Gari Margit emlék- és zeneházat, valamint a porcelán- és zománcraktárt is.
Ha szeretnél még mélyebben elmerülni a matyó világában, érdemes előre egyeztetni a helyi lakosokkal, akik bevezethetnek a népművészet fortélyaiba.
Matyó minta – Matyó hímzés képek
A matyó és a kalocsai hímzés között talán annyi a különbség, hogy a matyó hímzésben kizárólag piros rózsát ábrázoltak, a kalocsai hímzésben más színű rózsák is előfordultak.
Főkép forrása: matyoshop.com