Michelangelo Buonarroti az olasz reneszánsz egyik leghíresebb művésze. Hosszú élete során nemcsak festőként és szobrászként, hanem építészként is nagy sikereket aratott.
Michelangelót sokan kora legnagyobb művészének tartották, és azóta minden idők legnagyobb művészei közé sorolják.
Michelangelo Buonarroti életrajza
Michelangelo Buonarroti 1475. március 6-án született egy olyan családban, amely több generáción át a firenzei dzsentrithez tartozott, de a művész születésére elvesztette örökségét és státuszát.
Michelangelo viszonylag későn, 13 évesen lett inas és művészi asszisztens, talán miután legyőzte apja művészi ambícióival szembeni ellenérzéseit. Három évig tanult Domenico Ghirlandaiónál, a város legfontosabb festőjénél.
A következő évben azonban szobrászi képzésbe kezdett Lorenzo Magnifico államférfi védnöksége alatt. Apja jó kapcsolatokat ápolt a Medici-dinasztiával, és úgy tartják, hogy Michelangelo 1489-ben kezdte meg szobrászképzését a San Marco Medicean Gardens-ben.
Az 1494-1501-es éveket Velencében és Bolognában, végül Rómában töltötte, ahol a Pietà (ma: Róma Szent Péter-bazilika) szobra adta első művészi hírnevét. Miután Michelangelo visszatért Firenzébe, 1502-től 1504-ig ott készítette el a híres monumentális „Dávid” márványszobrot (ma itt található: Galleria dell’Accademia, Firenze).
Egy bolognai megálló után Buonarroti 1508-ban visszatért Rómába, ahol a következő években kifestette a Sixtus-kápolna mennyezetét. A freskófestmény, amely az európai festészet remeke, 1512-ben készült el, nem sokkal pártfogója, II. Gyula pápa halála előtt.
A következő években Michelangelo Buonarroti különféle művészi megbízásokat teljesített Firenze és Róma között, többek között II. Gyula mauzóleumát is. A korabeli közvéleményben Michelangelo festményei némi sértést váltottak ki a számos férfi akt miatt.
Ennek ellenére Michelangelo 1534-ben végre letelepedhetett Rómában, mert III. építésznek, szobrásznak és festőnek nevezték ki a pápai udvarban. Ott festette az „Utolsó ítéletet” 1541-ig újabb kiegészítő munkáját a Sixtus-kápolna freskóihoz.
1535 körül Michelangelo visszatért a Pietà témájához. 1550-ben azonban végleg felhagyott az 1535-ben megkezdett, oltárnak szánt munkával (a mai Museo dell’Opera del Duomo, Firenze).
1539-től részt vett a római Capitolium újratervezésében, de tervének megvalósítása csak 1560 körül kezdődött és a 17. században fejeződött be.
Michelangelo Buonarroti olyan építészeti stílust alakított ki, amely korában új és dinamikus volt. Szobrászi képességei segítségével sikerült megelevenítenie az építészetet, amelyet a mozgás és a kontrasztok pillanatain keresztül tudott véghez vinni.
A Palazzo Farnese és az újonnan tervezett római Capitolium ennek a stílusnak a kifejeződése. 1547-ben Michelangelót élethosszig tartó építészvé nevezték ki a Szent Péter-bazilika építésére, amelynek jellegzetes kupoláját saját maga tervezte és részben megépítette anélkül, hogy láthatta volna.
Michelangelo Buonarroti otthonában, Rómában, rövid betegség után, 1564-ben meghalt. Kívánsága szerint holttestét visszavitték Firenzébe, és a Santa Croce-bazilikában temették el.
Michelangelo leghíresebb festményei
1. Szent Antal gyötrelme
A Szent Antal gyötrelme Michelangelo egyik első műalkotása, amelyet tizenkét-tizenhárom éves korában készített (1487-1488 körül). Jelenleg a texasi Kimbell Művészeti Múzeumban található ez a festmény.
2. A Sixtus-kápolna mennyezete
A vatikáni kápolna mennyezetén Michelangelo lenyűgöző freskója látható, amelyet Ő gondozott. II. Gyula pápa rendelte meg ezt a művet, Michelangelo pedig 1508 és 1512 között fejlesztette ki.
Ez a híres festmény a magas reneszánsz legjelentősebb alkotása, és a Genezis könyvében szereplő kilenc történetet ábrázolja.
3. Az utolsó ítélet
Michelangelo festményeinek másik remeke a Sixtus-kápolnában az „Utolsó ítélet”. Ezen a képen Michelangelo képe díszíti a kápolna oltárfalát. Michelangelo ezt a festményt körülbelül 25 évvel a kápolna mennyezetének művészi freskójának elkészítése után készítette.
4. Ádám teremtése
Az Ádám teremtése Michelangelo által 1512-ben készített freskófestmény. A freskó méretei: 280 cm × 570 cm. Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” és Michelangelo „Ádám teremtése” című alkotása minden idők legtöbbször reprodukált vallásos festménye.
5. Léda és a hattyú
A Léda és a hattyú festménye 1530-ban készült. A festmény témája Zeusz isten volt, hattyú formájában, aki elcsábítja Lédát. Az olasz művész ezen alkotása elveszettként szerepel.
6. Szent Pál megtérése
A Szent Pál megtérése Michelangelo Buonarroti freskófestménye 1542 és 1545 között készült. A festmény a vatikáni Cappella Paolinában, a vatikáni palotában tekinthető meg Rómában. Az olasz művész következő freskója Szent Péter vértanúsága volt.
7. Szent Péter vértanúsága
A Szent Péter vértanúsága Michelangelo Buonarroti által 1546 és 1550 között készített freskófestmény. Ez a freskó volt az utolsó freskó, amelyet az olasz művész valaha festett, és a Cappella Paolinában, a Vatikáni Palotában tekinthető meg.
8. A Cascinai csata
A Cascinai csata egy Michelangelo által készített festmény, amely befolyásos elveszett műalkotás. Ezt a festményt Piero Soderini, a Firenzei Demokratikus Párt államférfia rendelte meg. A Palazzo Vecchio-i Salone dei Cinquecento falához készült.
Michelangelo híres szobrai
1. Dávid szobor
Michelangelo Dávid szobra valószínűleg a világ leghíresebb remekműve. Michelangelo mindössze 26 évesen kezdte elkészíteni ezt a szobrot, és körülbelül három év alatt fejezte be.
Számos festmény és szobor Dávidot, a bibliai hőst ábrázolja, miután diadalmaskodott a Góliáttal vívott csatában.
2. Bruges-i Madonna
A Bruges-i Madonna Michelangelo ikonikus szobra, és ez volt az egyetlen szobor, amely kijutott Olaszországból, amikor a művész még élt.
1514-ben a belga ruhakereskedő család (Mouscron) megvásárolta ezt a szobrot, majd később a bruges-i Church of Our Lady-nek adományozta, amely a szobor jelenlegi otthona.
3. Pietà
Ezen a hangulatos műalkotáson Szűz Mária látható, amint Krisztus testét tartja a keresztre feszítése után. Michelangelo 1499-ben készült Pietája 174 cm magas és 195 cm széles, amelyet olasz márványból faragott.
4. Mózes
II. Gyula pápa 1505-ben megbízta Michelangelót a síremlékének megfaragásával, amelyben Mózes a központi figura. Ez azonban csak halála után készült el.
Ez a szobor művészileg márványból van kivésve. Ma a Louvre Múzeumban láthatjuk ezt a Michelangelo által készített látványos szobrot.
5. Bacchus
A Bacchus egy márványszobor, amelyet Michelangelo készített 1496 és 1497 között. Az olasz művész Bacchust, a görög boristent ábrázolja ivópózban, Raffaele Riario megbízásából.
A szobor a firenzei Museo Nazionale del Bargelloban tekinthető meg.
6. Haldokló rabszolga
A haldokló rabszolga egy márványszobor, amelyet Michelangelo 1513 és 1516 között készített. Ez a márványszobor a párizsi Louvre-ban tekinthető meg.
Képek forrása: wikipedia
Kiemelt kép forrása: museumtv.art