Évszázadok óta rabul ejti a közönséget a titokzatos Mona Lisa. Leonardo da Vinci olasz mester életművének kulcsdarabja és a magas reneszánsz festészet ékes példája, a darab amely az egyik legismertebb és legügyesebben megjelenített műalkotásként vált ismertté.
Az ikonikus olajfestmény 1804 óta a párizsi Louvre-ban található. Lebilincselő tekintete és titokzatos mosolya révén a Mona Lisa már a 16. század elején történt megfestése óta elbűvöli a közönséget.
A különös ikonográfiájáról és egyedülálló történelméről híres Mona Lisa a művészettörténet egyik legismertebb festményévé vált.
Mi is az a Mona Lisa?
A Mona Lisa Leonardo da Vinci olasz művész, feltaláló és író olajfestménye. A feltehetően 1506-ban elkészült darabon egy ülő nő portréja látható, háttérben egy képzeletbeli tájjal.
Amellett, hogy az egyik leghíresebb festmény, egyben a legértékesebb is. A Louvre Múzeumban megtekinthető, és a becslések szerint ma lenyűgöző 800 millió dollárt ér.
Kit ábrázol Mona Lisa?
A reneszánsz Szűz Mária-ábrázolásokhoz hasonlóan visszaadott darabban deréktól felfelé női alak szerepel – a legtöbbek szerint Lisa Gherardini, Francesco Giocondo ruha- és selyemkereskedő felesége. Egy loggiában ülve látható, vagy egy olyan szobában, amelynek legalább az egyik oldala nyitott.
Mögötte a művész által elképzelt, homályos és elszigeteltnek tűnő táj, a sfumato technikával festve, amely „vonalak és határok nélküli, füstszerű vagy a fókuszsíkon túli formákat eredményez”.
Az alak összefont karral ül, miközben a nézőt nézi, és úgy tűnik, lágyan mosolyog – ez az esztétikai tulajdonság, amely évszázadok óta különösen figyelemfelkeltőnek bizonyult.
Ennek a mosolynak a féloldalas vagy akár kétértelmű volta az ikonikus festményt még rejtélyesebbé teszi, és arra készteti a nézőket, hogy próbálják megérteni múzsája hangulatát és művésze szándékát.
Tekintete a kompozíció másik lenyűgöző része. Sokan azt hiszik, hogy szemei követnek minket a szoba túloldalán, így aktív résztvevője lesz, amikor nézzük, ahelyett, hogy szemlélendő tárgy maradna. De bár a szeme látszólag követhet minket, német kutatók szerint ez a „Mona Lisa-effektus” valójában nem fordul elő a festményen.
Valójában azt állítják, hogy a nő mindig körülbelül 15 fokkal jobbra néz, tehát valószínűbb az, hogy a füled felé néz, mint a szemedbe. Bármi legyen is a helyzet – vélt vagy valós –, kétértelmű kifejezése a nyomós oka a Mona Lisa tartós sikerének.
Titokzatos megjelenése mellett arckifejezése a legerősebben visszhangra talált a művészettörténészek körében lehetséges szimbolikája miatt, mivel sokan úgy vélik, hogy ez a „boldogság eszméjének okos vizuális megjelenítése, amelyet az olasz „gioconda” szó sugall”.
A festéshez alkalmazott technikák
A Mona Lisa egy olajfestmény, melynek felülete pamutfa panel. Szokatlan abban, hogy a legtöbb festmény olajfestményként készült, de a pamutfa tábla része annak, ami a festmény hírnevének tulajdonítható. A képhez használt médium miatt a Mona Lisa hat évszázadon át fennmaradt anélkül, hogy valaha is restaurálták volna – ami a darab korszakát tekintve nagyon szokatlan.
Míg a reneszánsz korszak műalkotásainak többsége bibliai jeleneteket ábrázol, az e korszak festményeinek stílusa és technikája különbözteti meg őket a műalkotások más korszakaitól.
Az anatómiailag helyes vonások a művészet történetének e korszakának egyik beazonosítható jegyei, és a Mona Lisa kiemelkedik a nagyszerű festmények közül a kezében, szemében és ajkában rejlő részletekkel.
Da Vinci árnyékoló technikát alkalmazott az ajkai sarkában és a szeme sarkában, ami rendkívül élethű megjelenést és szórakoztató megjelenést kölcsönöz neki. Portréja olyan, hogy a szemlélő számára közvetlenül Lisa Del Giocondo előtt állnak, székének karjai pedig akadályt képeznek a szemlélő és a festmény alanya között.
A technika, amelyet Da Vinci a festmény elkészítésekor alkalmazott, nem hagyott maga után látható ecsetnyomokat, amiről azt mondták, hogy minden festőmester elbizonytalanítja. Ez valóban egy remekmű.
Miért olyan híres a Mona Lisa?
Leonardo 1519-es halála után a Mona Lisa Franciaországban maradt, ahol a művész hátralévő napjait töltötte. Évszázadokig a királyi család birtokában volt, míg végül 1797-ben állandó kiállításra került a Louvre-ban.
A 2. század elején a Mona Lisa még viszonylag ismeretlen volt a művészvilágon kívül. Aztán 1911-ben egy rablás a festményt reflektorfénybe helyezte. Vincenzo Peruggia, a Louvre alkalmazottja – egy olasz bennszülött – ellopta a portrét a múzeumból azzal a szándékkal, hogy visszajuttassa Olaszországba, ahová úgy vélte, hogy tartozik.
Miután a festményt két évig a lakásában rejtegette, bemutatta a firenzei Uffizi Képtár igazgatójának, és két hétig a múzeumban volt kiállítva. Végül a Mona Lisa visszakerült a Louvre-ba, és Peruggiának pedig hat hónap börtönbüntetést kellett letöltenie a kép ellopásáért.
Ez az eset a korábban érdektelen festményt a reflektorfénybe emelte, és arra ösztönözte az embereket, hogy értékeljék a magas reneszánsz portréművészet példájaként. Azóta a Mona Lisa túlélte a vandalizmust is, amely csak tovább erősítette a remekmű történetét.
Mona Lisa ma
Zavaros múltja és kortárs hírneve miatt ma a Mona Lisa egy golyóálló üvegréteg mögött van kiállítva. Még egy ilyen egyedi és ellentmondásos kiállításon is a festmény továbbra is az egyik legnépszerűbb darab a Louvre-ban, és nem meglepő módon a világ egyik legnézettebb és leglátogatottabb festménye.
Valójában Leonardo párizsi halálának 500. évfordulója alkalmából a Louvre egy kasszasiker kiállításnak ad otthont, amely a virtuális valóság segítségével közelebb hozza a látogatókat a Mona Lisához. A legmodernebb technológia segítségével a művészet szerelmesei bemehetnek a golyóálló üveg mögé, és megvizsgálhatják a festmény rejtett részleteit.
Azok számára, akik nem tudnak Párizsba utazni, a partner (HTC VIVE Arts) több virtuális valóság platformon keresztül is hozzáférést biztosít.
További festmény elemzés ajánlásaink
Főkép forrása: views.fr