A legenda szerint Michelangelo a „Mózest” érezte a legéletszerűbb művének, olyannyira, hogy a szobor elkészülte után Michelangelo állítólag térdre borult, és felkiáltott: „Most, beszélj!”
A Mózes szobor egy próféta testhelyzetében áll, egy márványszéken ülve, amely két díszes márványoszlop között helyezkedik el.
A Mózes szobor művésze
Michelangelo Buonarroti 1475-ben Toszkánában született. Művészeti tanulmányait Firenzében végezte, és csodálatos művészetet alkotott Rómában.
A kortársak Michelangelo Buonarottit „Isteninek” titulálták, mert alkotásait földöntúlinak gondolták. Híres festményeit nagyon keresték, és erősnek méltatták. Követői tisztelték, a művészek utánozták, a humanisták dicsérték, és kilenc pápa pártfogolta.
Bár a Sixtus-kápolna rendkívüli mennyezeti festménye miatt vált ismertté, ő elsősorban szobrász volt. Ebben a csodálatos Mózes szoborban Michelangelo fenomenális szobrászati készségeit méltathatjuk.
Mózes mély hajtású köntöst visel, és az anyag úgy tapad a lábára, mintha inkább lenvászon, mint márvány lenne. Karjain és kezén láthatóan feszülnek az inak és az erek, látszik izmos testének ereje, és sejthető a kőtáblák súlya.
A Mózes szobor története, elemzése
II. Gyula pápa sírja
Michelangelo II. Gyula pápának készítette leghíresebb alkotásait, akit aktív katonai politikája miatt „harcos pápának” neveztek.
Ez a „félelmetes” pápa azonban a képzőművészetet is nagyra értékelte, és 1505-ben Michelangelót bízta meg síremlékének megfaragásával, amelyben Mózes a központi figura.
Ugyanebben az évben Michelangelót megbízta a Sixtus-kápolna mennyezetének megfestésével is. Bár Michelangelo már hónapokat töltött Carrarában a sír márványának kiválasztásával, ez utóbbi projekt kapott elsőbbséget.
Visszaszorította a síron végzett munkát, és ez sok vitát és nézeteltérést szült a pápa és a művész között. A legendás Gyula/Michelangelo viták végigkísérték a Sixtus-kápolna projekt nagy részét.
A komisszió
A pápa sírja fontos volt Michelangelo számára, lehetővé tette számára, hogy olyan monumentális alkotást hozzon létre, amely ötvözi a szobrászatot az építészettel.
Eredeti terve grandiózus volt: egy hatalmas, háromszintű művészeti csoport több mint negyven szoborral, a nagy pápa impozáns stílusában.
Michelangelo számára ez a megbízás fontos alkotói pillanatot jelentett pályafutásában, bár a munka csak négy évvel később, a Sixtus-kápolna befejezése után kezdődött.
II. Gyula pápa 1513-ban halt meg, és a projektet többször átméretezték. Az 1532-ben elkészült végleges változat mérete drasztikusan csökkent, és kevesebb szobor került Mózes központi alakja köré. A sír végül 1545-ben vált véglegessé.
Mózes
Mózes látványos módon vezette ki a rabszolgasorba ejtett zsidó népet Egyiptomból, és nem kevésbé volt félelmetes későbbi bravúrja, amikor közvetlenül Isten kezéből adta népének a tízparancsolatot. Mózes átvette a parancsolatokat a Sínai-hegy tetején, de a pillanat öröme dühös haraggá változott, amikor leereszkedett a hegyről, és látta, hogy népe hamis bálványokat imád.
Michelangelo mindezt a szörnyű haragot márványba rögzíti: Mózes arca, bár részben eltakarta a szakálla, a pillanat erős érzelmeit mutatja.
Michelangelo kétségtelenül érzett bizonyos mesterségbeli rokonságot, és helyeselte azt a választott közeget, amellyel Isten törvényeit eljuttathatja népéhez.
A szobor
Mózes szobra a pápai síremlék középpontjában áll, és szörnyű ereje minden figyelmet magára von. Mózes egy díszes fülkében ül, egyik lábát előtérbe helyezve, mint Michelangelo műalkotásainak nagy részén, és a parancsolatokat a hóna alatt tartja.
Erős, izmos testét láthatjuk leterített köntösei alatt, és érezhetjük benne a feszültséget és a haragot, ha megfigyeljük a kiálló ereket, testtartásának egyenességét és tekintetének intenzitását a felvont szemöldökök alatt.
Bőséges szakálla nagyon hosszú, haja göndör és sűrű.
Mózes szarvai
A Mózes szobor fején lévő szarvak sok vitát és zavart váltottak ki, és sok kutató és tudós sok időt és tanulmányt szentelt a szarvak okainak meghatározására.
A középkori keresztény művészetben Mózest gyakran úgy ábrázolják, mint akinek szarv van a fején, amely egyfajta „dicsőítésnek” számított. Abban az időben a szarvaknak nem volt negatív konnotációja.
Történészek szerint ez a furcsa „szarvas dicsőítés” ötlet a héber „karan” szó félrefordításából ered, ami azt jelenti, hogy „ragyog” vagy „sugarakat bocsát ki” vagy „szarv”, Mózes 34. fejezetében a latin Vulgata-értelmezésében „szarv” néven említik.
Általában a középkori teológusok és akadémikusok Jeromos latin „szarvas” kifejezését használták Mózes arcának dicséretére. Az a hiedelem, hogy az ókori héber bonyolult volt, és nem valószínű, hogy „szarvakat” jelent, a reneszánsz során végig ezt használták.
A Bazilika
Gyula pápa sírjának a San Pietro in Vincoli-templom ad otthont, amelynek jelentése: A leláncolt Szent Péter.
Ez a dicsőséges sír, amelynek közepén a haragos Mózest ábrázoló híres szobor áll, vonzó a tudósok, a művészet szerelmesei és a turisták számára a világ minden tájáról.
1913-ban Sigmund Freud több mint három hetet szentelt ennek az érdekes műalkotásnak az alapos megfigyelésére, és megpróbálta megérteni a szobor hatalmas érzelmi erejét.
Az emberek a tizenhatodik század óta látogatják a templomot ugyanezzel a gondolattal. Aki szeretné megtapasztalni az eredeti Michelangelo „Mózes szobor” varázslatát, csak meg kell látogatnia ezt a történelmi templomot az Oppian-dombon Rómában.
Kiemelt kép forrása: imperiumest.eu