Az illóolajok természetes kémiai összetétele és aromája értékes pszichológiai és fizikai terápiás előnyöket nyújthat. Ezeket az előnyöket általában olyan módszerekkel érik el, amelyek magukban foglalják a hígított illóolaj inhalációját és helyi alkalmazását a bőrön.
Mi is az az illóolaj?
Az illóolajok erősen koncentrált, természetes növényi alapú aromás folyadékok, amelyek rengeteg előnnyel járnak, ha biztonságosan használják az aromaterápiában, bőrápolásban, személyes gondoskodásban, szellemi és egyéb wellness és tudatállapotban.
Az illóolaj egy hidrofób folyadék, amely növényi oldószeres kivonatokat vagy növényi összetevőket tartalmaz szerves oldószerben.
Az illóolajok – az olaj szó használatával ellentétben – egyáltalán nem olajosak.
A virág illatának belélegzése megegyezik az illóolaj aromájának az illatával. Ezeket az olajokat „esszenciális” elnevezéssel használják, mert úgy vélték, hogy megragadják a növény esszenciáját, azaz annak szagát és ízét.
Az olaj jellege maga a növénytől, valamint a botanikai családtól és a fajtól függ, amelyhez tartozik. Az illóolaj annak a növénynek a nevét kapja, amelyből származik. Például a levendulavirág illóolaját levendulaolajnak nevezik.
A növényekben található olajok aromásak, kölcsönözve a növények jellegzetes illatát, miközben elősegítik az önvédelmet és a beporzást. A növény leveleiből és gyökereiből származó olajok segítenek a növénynek megvédeni magát a paraziták és az állatok támadásaitól, és lehetővé teszik számukra, hogy alkalmazkodjanak a környezetükhöz.
A tiszta illóolaj tehát a növény védekező mechanizmusa, és az olajban összegyűjtött gyógyító vegyületek koncentrációja miatt erősebb, mint maga a növényzet.
Honnan származnak az illóolajok?
A tényleges illóolaj egy másodlagos növényi összetevő, amelyet a növény az olajmirigyekben termel és tárol, például a kártevők elűzésére, a rovarok távol tartására vagy a különböző betegségek elleni védelemre. Tartalmazhatja leveleiben, kéregében, gyökérében, virágjában stb.
Az illóolajokat növényi sejtek termelik a speciális mirigyekben és azok körül. Ezek a mirigyek tárolják és kiválasztják az „illóolajokat”, amelyek több száz különböző kémiai összetevőből állhatnak.
Az illóolajok összetevői
Az illóolajok sok különféle vegyületből állnak. Többek között tartalmaznak:
- terpéneket
- szeszkviterpéneket
- aromás vegyületeket.
Az alkotóelemek fajlagos aránya biztosítja az olaj speciális wellness-fokozó és terápiás tulajdonságait. A sok alkotóelem egészséget támogató és tisztító tulajdonságainak köszönhetően szinte minden illóolaj antiszeptikus, és sokuknak van gombaellenes, vírusellenes és antibakteriális hatása.
Nem tartalmaznak zsírt. Az illóolajok ezért maradék nélkül elpárolognak. A legtöbbnek a sűrűsége kisebb mint a vízé, így képesek a víz felszínén lebegni.
Hogyan működik az illóolaj?
Mivel az illékony aromás vegyületek gyorsan mozognak a levegőben, az illat megtapasztalható, amikor a vegyületek közvetlenül kölcsönhatásba lépnek az agy érzékelőivel.
Az eddig felfedezett több mint 3000 illékony aromás vegyületet figyelembe véve fontos megjegyezni, hogy ezek a vegyületek nagyban meghatározzák az egyes illóolajok előnyét, aromáját és természetét.
Az aromás alkotóelemek aránya, amelyet az adott illóolajban találnak, teszik egyedivé és különleges előnyöket nyújtanak.
Illóolaj-felhasználás a történelem során
Míg egyesek az illóolajokat új trendnek tekintik, a növényi kivonatok és növényi alapú termékek használata mélyen a múlt hagyományaiba vezethetők vissza. Az ókori civilizációk növényeket használtak aromaterápiához, személyi gondoskodáshoz, egészségügyi ellátáshoz, vallási szertartásokhoz, kozmetikai kezelésekhez és ételek készítéséhez.
Az illóolaj-felhasználás nem divat, hanem egy régóta fennálló hagyomány, amely évszázadokkal ezelőtt kezdődött a világ minden tájáról a civilizációkban.
- Egyiptom: Az egyiptomiak növényi alapú termékeket használtak kozmetikai kezelésekben, ételkészítményekben, temetkezési szertartásokban és vallási szertartásokon.
- Görögország: Az ókori Görögországban olyan férfiak, mint Homer és Hippokrates, a korai egyiptomiak felfedezéseire építve felfedezték a növények aromás felhasználását.
- Róma: Az ókori rómaiak gyakran használták növényi kivonatokat masszázshoz, parfümhöz és illatos fürdőhöz.
- Irán: Középkorban az iráni térség emberei gyakran használták és forgalmazták fűszereket vagy gyantákat illatszer készítéshez és az egészség megőrzéséhez.
- India: Az ajurvédikus gyógyászat, amely egy indiai őshonos holisztikus gyógyító rendszer, 5000 év alatt fejlődött ki, magában foglalva aromás és növényi vegyületek alkalmazását is.
- Kína: A hagyományos kínai gyakorlatok évszázadok óta tartalmazzák a növényi anyagok használatát a wellness elősegítésére.
- Franciaország: Rene Gattefosse, egy francia kémikus az első, aki az „aromaterápia” kifejezés elméjévé vált, mivel az illóolajokat alaposan kutatta a 19. században.
Hogyan készülnek az illóolajok?
Fontos megjegyezni, hogy nem minden illóolaj jön létre egyenlően. Az olaj tisztasága a földrajzi elhelyezkedéstől, a desztillációs módszerektől, az időjárástól és más tényezőktől függően változhat.
Ezen kívül, függetlenül attól, hogy egy növényt kiválasztanak, gondoznak és betakarítanak, az illóolaj minősége megtartható vagy megsemmisíthető a desztillációs folyamat során.
A desztilláláshoz szükséges részletekre és pontosságra való odafigyelés miatt kevésbé válik folyamatossá, és inkább művészeti formává. A desztillátoroknak pontosaknak kell lenniük, és nagy figyelmet kell fordítaniuk a betakarítási módszerekre, a hőmérsékletre, a desztilláció idejére, az alkalmazott nyomás mértékére stb.
Hogyan válik egy növény illóolajjá?
Az illóolaj előállításának pontos folyamata attól függ, hogy milyen típusú növényről származik az olaj. Az alapötlet azonban az, hogy a növények speciális desztillációs folyamaton mennek keresztül speciális gépekkel annak érdekében, hogy elválaszthassák az illóolajat növényi részeiből.
Az illóolaj a növény különféle részein bújik el, mikroszkopikus mennyiségben. A desztillációs folyamat során a gép elválasztja az illóolajat az eredeti növényi részétől. Például, amikor citrusolajakat állítanak elő, gépet használnak az illóolaj leválasztására a gyümölcs héjáról.
Fontos tudni valamit az illóolajok kinyeréséről, mivel ugyanabból a növényből származó, különböző módon kinyert olajok nagyon különböző termékeket eredményezhetnek.
1. Gőzdesztilláció
Ebben a módszerben a gőzt a növényi anyagon keresztül vezetik. A gőz elpárologtatja a növényi anyagban lévő könnyebb vegyszereket. A gőzt ezután hűtési eljáráson keresztül kondenzálják.
Ez a folyamat két terméket hoz létre: az illóolaj, amely olajban oldódó molekulákat tartalmaz, és egy hidrolát vagy hidroszol, amely vízben oldódó molekulákat tartalmaz.
A rózsavíz az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott hidroszol az egész világon, kozmetikai és kulináris célokra is felhasználható. Valójában a múltban a rózsasziromot annyira desztillálták a hidroszol miatt, mint az illóolajat.
Néhány illóolaj, mint például a rózsaolaj, különbözik azoktól a virágoktól, amelyekből nyerték őket, mert a desztillációs hő megváltoztat néhány olyan vegyi anyagot, amely megadja számukra jellegzetes illatát.
2. Extrahálás
A szuperkritikus C02 extrahálás során oldószerként szén-dioxidot használnak. Hozzáadják és eltávolítják, hogy kiváló minőségű kivonatot kapjanak, amely nagyon közel áll a természetes alapanyag összetételéhez.
A C02-kivonatok abban különböznek a desztillált olajaktól, hogy szélesebb tartományban tartalmazzák a növényi anyagban található kémiai molekulákat.
Találhatunk illóolajokat, amelyeket desztillációval és szén-dioxid-extrakcióval nyernek ugyanabból a növényfajból. Kémiailag különböznek egymástól, ezért eltérő terápiás tulajdonságokkal és különféle biztonsági tényezőkkel rendelkezhetnek.
Az illóolajok biztonságos használata
Az illóolajok erősen koncentráltak és ártalmasak lehetnek, ha nem használják körültekintően. Az aromaterápia életmódba történő bevezetése nem okozhat paranoiát, ám fontos megismerni és figyelembe venni az illóolaj-biztonságos használatát.
Ha az illóolajokat figyelemmel kezeljük és megtanuljuk biztonságosan alkalmazni, akkor nyugodt szívvel élvezhetjük az illóolajok számos előnyeit.
Ezeket a biztonsági irányelveket hasznos bevezetésnek szánták, de az illóolajok helyes felhasználása szempontjából nem tekinthetők teljes biztonsági referenciaként.
- A legbiztonságosabb konzultálni szakemberrel vagy aromaterápiával, mielőtt illóolajokat alkalmaznának az életmódunkban.
- Az illóolajokat soha nem szabad hígítatlanul használni a bőrön.
- Egyes olajok irritációt, szenzibilizációt vagy allergiás reakciókat okozhatnak egyes személyeknél.
- Néhány illóolaj fototoxikus és irritációt, gyulladást, hólyagosodást, bőrpírt vagy égést okozhat, ha UVA-sugaraknak vannak kitéve.
- Néhány illóolajat el kell kerülni terhesség alatt, illetve asztmában, epilepsziában szenvedő vagy más egészségügyi állapotú betegeknél.
- Nem minden illóolaj alkalmas aromaterápiához.
- Kerüljük az illóolajok használatát a nemi szervek, a száj, az orr, a szem és a fül közelében.
- Soha ne hagyjuk, hogy a gyermekek illóolajokat használjanak felnőtt jelenléte nélkül.
- Ugyanaz az illóolaj és keverék, amelyet magunkra használunk, nem mindig biztonságos háziállataink számára.
- Az illóolajokat nem szabad belsőleg bevinni képzett orvos útmutatása nélkül, vagy amíg meg nem szereztük a megfelelő ismereteket, a biztonságos belső alkalmazásokhoz.