A különböző típusú vércsoportok tudománya olyan egyedülálló tudás, amelyet mindenki számára elérhetővé kell tenni. A vércsoport egészségünk, testi vitalitásunk és érzelmi erőnk kulcsa. Ezen a nagyon fontos “jelen” keresztül kódolódik a szervezetben az egyes betegségek kialakulására való hajlam, valamint a meghatározott ételek és mozgástípusok iránti igény.
A vércsoport emellett nagymértékben meghatározza a szervezet energiaszintjét, azt, hogy hogyan reagálunk a stresszes helyzetekre, milyen hatékonysággal égetjük el a kalóriát és nagyban meghatározza személyiségünket.
A vércsoportok típusai
Vércsoportunk – O, A, B vagy AB – egy erőteljes genetikai lenyomat, amely ugyanúgy meghatározza identitásunkat, mint a DNS-ünket.
Ha vércsoportunk egyéni jellemzőit használjuk az étrendhez és általában az életmódhoz, akkor könnyen megőrizhetjük jó egészségünket, fizikai erőnlétünket, kiváló tónusunkat és energiáinkat. Így természetes úton érjük el ideális testsúlyunkat és lassítjuk a szervezet öregedési folyamatait.
A vércsoportok jelentőségének kulcsa az emberi evolúció történetében és megjelenésükben keresendő. Az ókori népek állandóan változó klímához, mikrobákhoz és étkezési módokhoz való alkalmazkodása eredményeként jöttek létre.
A különböző vércsoportok kialakulása, megjelenése
A vércsoportok közötti különbségek befolyásolják a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodási képességünket.
Ezek a kihívások azok, amelyek megerősítették az emésztőrendszert és az immunrendszert az emberiség fejlődési és evolúciós folyamata során – a mérgező hús akár halált is okozhat; vágás vagy karcolás – halálos fertőzés stb.
De minden veszély ellenére az emberi faj túlélte. Ennek a túlélésnek a története elválaszthatatlanul kapcsolódik ehhez a két rendszerhez, és a vércsoportok közötti különbségek többnyire ott figyelhetők meg.
Történelmileg nézve
A négyféle vércsoport története az elsővel kezdődik, nevezetesen a 0-s vércsoporttal. Az ókori népek rövid ideig éltek, és óriási túlélési próbáknak voltak kitéve. Főleg vadételeket és nyers, feldolgozatlan élelmiszereket ettek.
Pályájuk változása (a történelmi források szerint Afrikától Európáig) életmódbeli változáshoz is vezetett. A vadászok nomád élete mozgásszegényebb, mezőgazdasági életmódra váltott. Az emésztőrendszer és az immunrendszer megváltozásához vezet, így új A vércsoport megjelenéséhez vezetett.
Az Afrikából Európába, Ázsiába és Amerikába vándorló törzsek összeolvadása a következő B vércsoport megszületéséhez vezetett.
Az evolúciós fejlődésben a különböző vércsoportok utolsó keveredése pedig az utolsó és legújabb AB vércsoport megjelenéséhez vezetett.
Mindegyik vércsoport genetikai üzeneteket tartalmaz őseink étkezési és viselkedési módjaiból, és bár évezredek teltek el, sok jellemzőjük még mindig hatással van ránk.
A 0-s vércsoport jellemzői
Kr.e. 30 000-ben a vadászó-gyűjtögető csoportok egyre messzebbre utaztak húst keresve. A vándorlás Afrikából Európába és Ázsiába az éghajlati viszonyok megváltozásával kezdődött, amikor a szelek felszárították a Szahara fogásokban gazdag vidékét, és az északi vidékeken felmelegedés következett be. Ez az áttelepítés a fő lakosságot – 0-s vércsoportú – szétszórta az egész bolygón.
Minden új területen élelmet keresve a ragadozók gyorsan mindenevőkké fejlődtek, vegyes étrenddel, amely különféle növénycsoportokat tartalmazott. A lakosság a folyók és tengerek mentén is virágzott, ahol bőséges volt a hal és más tenger gyümölcsei.
Kr.e. 10.000-re már emberek lakták a bolygó összes kontinensét, kivéve az Antarktiszt.
Az ókori emberiség vándorlása a hidegebb éghajlatú területekre új jellegzetes emberi tulajdonságok kialakulásához vezetett – világosabb bőr, világosabb csontszerkezet, egyenes haj. És onnantól – és új típusú vércsoportokhoz.
Az A vércsoport jellemzői
Az A vércsoport először valahol a Közel-Keleten , ie 25 000-15 000 között jelent meg, a környezet által támasztott új feltételek következtében. Ennek a kultúrának a jellegzetességei a mezőgazdaság és a háziállatok tenyésztése voltak.
A növénytermesztés és az állattenyésztés elvetette a mindennapi megerőltetés szükségességét a vad- és élelemkeresésben.
Ez a gyökeresen eltérő létezés jelentős változásokhoz vezetett az emésztőrendszerben és az immunrendszerben. Így született meg az A vércsoport.
Ennek a vércsoportnak a génje a korai agrártársadalmakban kezdett érvényesülni. Az A vércsoportban a 0-s vércsoport által előidézett genetikai változások rendkívül gyorsan bekövetkeztek.
A B vércsoport jellemzői
Ez a vércsoport ie 15 000 és 10 000 között keletkezett a Himalája hegyvidékéről, a mai Pakisztán és India területén.
A B vércsoport valószínűleg az éghajlatváltozásra adott válasz, amikor az emberek elhagyták Kelet-Afrika forró, termékeny szavannáit, és a Himalája hideg, magasan fekvő vidékei felé vették az irányt.
Elkezdték keresni az állattenyésztés fejlesztésére alkalmas területet, ahogy azt a takarmányozás technikai módja megköveteli, beleértve a hús- és tejtermékeket is.
Az AB vércsoport jellemzői
Az AB vércsoport a legritkább a különböző vércsoportok közül. A kaukázusiak (A vércsoportú) és a mongolok (B vércsoportú) keveredéséből keletkezett. Az egész Föld lakosságának kevesebb mint 5%-ában található meg, és ez a legutóbb kialakult vércsoport.
10 vagy 12 évszázaddal ezelőtt nem volt AB vércsoport. A barbár hordák sok hanyatló civilizációt megfojtottak és lerohantak, és területüket a Római Birodalom méretét meghaladó méretekre terjesztették ki. A népek keveredésének eredményeként megszületik az új vércsoport.
Mivel az AB vércsoport 2 vércsoport – A és B – toleranciáját örökölte, immunrendszere erősen képes specifikusabb antitesteket termelni a mikrobiális fertőzések ellen.
Ez az egyedülálló minőség – nem tartalmaz sem anti-A, sem anti-B antitesteket – csökkenti az allergiákra és az autoimmun betegségekre való hajlamot. Azonban nagy a rákra való hajlam, mert ez a vércsoport mindegyik A-ra és B-re „sajátjaként” reagál, és nem termel antitesteket a betegségek leküzdésére.
Melyek a különböző vércsoportok?
A vércsoport, a földrajzi tényezők és a faj alapvetően alakítja az emberi természetet. És miután elmagyaráztuk a genetikai megközelítéseket és a különböző típusú vércsoportok megjelenését, világossá válik, hogy valójában nem a faj, hanem a vércsoport az egyéniség meghatározásának fő kritériuma.
Példa erre, hogy egy afrikai és egy A-vércsoportú kaukázusi lehet egymás donora, és hasonló az emésztőrendszer és az immunrendszer működésében. Ez nem volt megfigyelhető az azonos országból származó, de különböző vércsoportú embereknél. De mit is jelent valójában a vércsoport mélységében?
Vércsoport
Az immunrendszer egyedülálló módszerrel ismeri fel a szervezetben lévő anyagokat „idegenként” vagy „sajátként”. Ez a módszer a sejtekben található úgynevezett antigénekhez kapcsolódik. Minden életforma, a legegyszerűbb vírustól az emberig, egyedi antigénekkel rendelkezik.
Az emberi szervezetben az egyik legerősebb antigén az, amely meghatározza a különböző típusú vércsoportokat.
Amikor az immunrendszer egy ismeretlen entitásra összpontosít, választ keres a vércsoporttól arra, hogy a hívatlan vendég barát vagy ellenség.
Minden vércsoportnak van egy specifikus antigénje, saját kémiai szerkezettel. A vércsoport nevét a vörösvértestekben található antigénről kapta.
0-s vércsoport szerkezete
- A 0-s vércsoport az összes többi vértípus alapja. Nem rendelkezik specifikus antigénnel, de megfigyelhető a fukóz szerkezeti egysége. A fukóz egy hosszú, többszörös láncú cukor, amely a 0-s vércsoport legegyszerűbb típusát alkotja.
Az A vércsoport felépítése
- Az A vércsoport akkor képződik, amikor a 0-s vércsoportú fukóz egy másik, N-acetil-galaktózamin nevű cukorral kombinálódik.
A B vércsoport felépítése
- A B vércsoportban a fukózt egy másik cukorral – D-galaktózaminnal – kombinálják.
Az AB vércsoport felépítése
- Az AB vércsoport fukózból és 2 cukorral kombinálva áll – N- és D-galaktoziminnel.
A különböző típusú vércsoportok munkája
Amikor az adott vércsoport antigénjei felismernek egy idegen elemet, első lépésük az, hogy antitestet állítanak elő az idegen elem ismeretlen antigénje ellen. Az így előállított antitest az idegen antigénhez kötődik és elpusztítja azt.
Ha azonban az antitest egy mikrobiális betolakodó antigénjével találkozik, az agglutinációnak is nevezett reakció megtörténik. Az antitest a vírusantigénhez kötődik, és “ragadóssá” teszi azt.
Amikor a sejtek, vírusok, paraziták és baktériumok agglutinálódnak, akaratlanul is egymáshoz tapadnak, így immunrendszerünk könnyebben elpusztítja őket.
Hogyan határozzák meg az ember vércsoportját?
Ma már laboratóriumi körülmények között könnyen megkaphatjuk a vércsoportunkra vonatkozó elemzést.
A különböző vércsoportok meghatározása külön kérésként kérhető a különböző mutatók vérben történő vizsgálatakor, vagy önálló szolgáltatásként. A vérellátási központokban ez egy rutin eljárás, amely legfeljebb egy percet vesz igénybe.
Rhesus faktor – mit kell tudnunk?
A Rhesus (Rh) faktor egy örökletes fehérje, amely a vörösvértestek felszínén található. Ha ez a fehérje jelen van a vérben, akkor a vércsoport Rh pozitív. Ha a vérből hiányzik a fehérje, az Rh negatív.
Az Rh pozitív a leggyakoribb vércsoport. Az Rh negatív vércsoport nem betegség, és általában nincs hatással az egészségre. A negatív Rh-faktorral rendelkező nőknél a terhességet szigorúan ellenőrizni kell, mivel a magzatban pozitív Rh-faktor jelenlétében előfordulhatnak szövődmények.
Főkép forrása: worldatlas.com
