Guernica baszk város 1937-ben egy német-olasz légitámadás során teljesen megsemmisült. Amikor a spanyol festő, Pablo Picasso ezt megtudta, megfestette a hatalmas „Guernica” képet, amelyen haldokló emberek és állatok láthatók.
Festményével olyan művet hozott létre, amely a modernizmus egyik legismertebb műalkotásává vált, nem utolsósorban eseménydús fogadtatási története miatt.
Egyes kritikusok a képet a 20. század „Mona Lisa„-nak is nevezik, tekintettel népszerűségére.
Történelmi kontextus és Guernica bombázása
1937-ben Picasso – aki akkor Franciaországban élt és dolgozott – megbízást kapott a spanyol köztársasági kormánytól, hogy készítsen festményt a párizsi nemzetközi kiállítás spanyol pavilonja számára.
Abban az időben Spanyolország brutális polgárháborúba keveredett. Egy évvel korábban a Francisco Franco tábornok vezette hadsereg egy része fellázadt a Második Köztársaság kormánya ellen, ami kegyetlen fegyveres konfliktust okozott.
Baszkföld a republikánus oldal bástyája volt; a mintegy 10 000 lakosú Guernica kisvárosban azonban nagyrészt polgári lakosság élt, és nem volt légvédelmi rendszerük.
1937. április 26-án Francisco Franco tábornok Németország és Olaszország fasiszta kormányának támogatásával elrendelte Guernica bombázását. A gépek megjelentek a városba, és három óra alatt több mint 1300 kiló bombát dobtak le.
Guernica romokká vált: a város épületeinek 70%-a bombatűz következtében elpusztult, 20%-a pedig súlyosan megrongálódott. Emellett a becslések szerint 120-300 civil vesztette életét a támadás során.
A robbantásról készült drámai fotókat a világ különböző lapjai közölték. Az a szörnyűség és borzalom, amelyet Pablo Picasso a képeken látott, arra késztette, hogy nagyszabású művet fessen erről a tragédiáról. A festmény mindössze 35 nap alatt készült el.
Guernica elemzése
Fogalmazás
Mivel a megbízást az Egyetemes Kiállítás falfestményének tervezték, a Guernica nagyméretű vászonfestménynek készült (7,7 méter hosszú és 3,5 méter széles).
Picasso polikróm palettát használt, ahol a fehér, fekete és egy sor szürke dominál, így a festmény józan, kontrasztokkal teli megjelenését kölcsönözte.
A Guernica egy zárt térben mutatja be a bombázás közvetlen következményeit. Anthony Blunt angol művészettörténész két csoportra osztja a festmény figuráit.
- Az egyik oldalon az állatok, amelyek a vászon bal oldalán helyezkednek el: egy arcát a néző felé fordító bika, egy sebzett ló és egy halvány galamb közéjük helyezve.
- A második csoportot emberek alkotják, amelybe több nő és egy halott katona tartozik. Az egyik nő lámpát tart, miközben kinéz az ablakon, egy másik halott gyermekét tartja, miközben átható sikolyt hallat. Jobbról befut még egy, végül egy nő emeli égbe karjait egy égő ház előtt.
Stílus
A művész a kubista és az expresszionista elemeket keverve eleveníti meg azt a jelenetet, amelyben káosz uralkodik. A figurák mintha egy eszeveszett mozgás közepette menekülnének a közelgő veszély elől.
Szinte az összes figura egymás tetején van, így több alakzat és narratíva jön létre az extra térrel. Címe ellenére nem látunk bombákat, repülőgépeket vagy konkrét utalásokat Guernicára.
Így Picasso ahelyett, hogy narratív festményt készített volna, szimbolikus jelenetet festett, amely a háború barbárságát univerzális szinten képviselte.
Szimbolizmus
Bár Guernica háborúellenes üzenete egyértelmű, a festmény egyes elemeinek sajátos szimbolikája még mindig vitatott. A bika és a ló például számtalanszor megjelenik Picasso munkáiban. Néhány művészettörténész azonban azt feltételezi, hogy fontos szereplők, akik embereket vagy eszméket képviselhetnek.
Mások megjegyezték, hogy a szürkeárnyalatok használata elhagyatottságot és gyötrelmet inspirál, és hogy a zsúfolt és kaotikus kompozíció az elnyomásra utal.
Hasonlóképpen a testek kicsavart formáit a viszontagságok elleni tiltakozásként értelmezték, a tüzet a háború pusztító erejének tekintik, a feldarabolt kar pedig, amely a törött kardot tartja, a nép vereségének jelképe.
Guernica hagyatéka
A párizsi kiállítást követően a Guernica Európa és az Egyesült Államok különböző városaiba utazott, hogy felhívja a figyelmet a spanyol polgárháborúra.
Mivel Spanyolország már Franco katonai diktatúrája alatt állt, Picasso úgy döntött, hogy Guernicát a New York-i Modern Művészeti Múzeum őrizetében hagyja.
A művész azonban kifejezte óhaját, hogy a festményt a demokratikus szabadságjogok visszaállítása után visszakerüljék Spanyolországba. Végül 1981-ben a festményt visszaszállították hazájába.
Ma a madridi Reina Sofia Múzeumban tekinthető meg.
További festmény elemzés ajánlásaink
Főkép forrása: wikipedia.org