Vincent van Gogh 1853. március 30-án született Hollandiában. Több mint másfél évszázaddal később a holland híres festőt a modern festészet egyik megalapítójának tartották, a Csillagos éj pedig az egyik leghíresebb festménye.
Mennyei mélységek
Van Gogh 1889 júniusában alkotta meg a Csillagos éj festményét, élete egyik legnehezebb időszakában. Míg ez a tájkép tele van csillagokkal, lágy vonalakkal, amelyek nyugodt légkört árasztanak, az égbolt zűrzavaros, mintha egy mélyebb rendetlenséget tükrözne.
Néhány hónappal korábban Van Gogh öngyilkossági gondolatai és hallucinációi radikálisan felerősödtek, ami arra késztette, hogy elkötelezze magát egy Saint-Rémy-de-Provence melletti pszichiátriai kórházban, amelyet csak egy évvel később hagyott el.
Betegsége munkásságára is kihatott. A csillagos éj ékes bizonyítéka belső zűrzavarának és a klinikán töltött zűrzavaros éjszakáknak.
Az éjszakai égbolttól lenyűgözött Van Gogh már korábban is megfigyelte a csillagos égboltot. 1888 őszén megfestette a Csillagos éjszaka a Rhone felett című képet, annak minden szelíd szépségével amit kínál.
A Csillagos éj 4 részlete
1. A csillagos ég
A hold vakítóan fényes, mint a nap. De ez a fény egy meglehetősen kis helyre korlátozódik. Éjszaka nincs kivetítése a holdfénynek, inkább a festői égbolt szívja magába.
Az ég a kék árnyalataiban kel életre, egyformán lenyűgöző és félelmetes. Ez éles ellentétben áll a csillagok és a hold aranysárga tónusaival. Összesen tizenegy csillag alkotja ezt az éjszakai égboltot Saint-Rémy-de-Provence felett.
1888 őszén Van Gogh azt írta a nővérének írt levelében, hogy „bizonyos csillagok citromsárgák, mások rózsaszínben, zöldben, kéken, nefelejcs színekben pompáznak.
2. A pokoli spirál
Az éjszakai égboltot alkotó arabeszkek közepette Van Gogh minden körkörösséget a vászon közepére összpontosított. A spirálok közül a legkiemelkedőbb a betegsége súlyosbodásaként értelmezhető.
De mi volt a betegség, és mi a kreativitás példátlan hozzáférése? Van Gogh-ot a japán művészet ihlette, különösen az olyan nyomatok, amelyeken nemcsak lapos színterületek találhatók, hanem rendszeresen megjelennek önálló spirálok is.
3. Az elszabadult ciprus
Szédülés fogta el ezt a Dél-Franciaországra jellemző fát. Ágai hullámként mozognak, az éjszakai hely nyugalmán kívül mintha a meggyötört, kanyargós környezet visszhangjaként funkcionálnának. Ezek a lángokként az ég felé emelkedő ciprusok személyes kiegészítői Van Goghnak.
4. A kis falu
Az állítólagos késői óra ellenére a házakból fényforrások látszanak. A házak mögött van egy templom, amelynek harangtornyának ugyanazokat a küzdelmeket kell elviselnie, mint a festmény többi elemének.
A tornyot mintha beszívták volna az égi spirálok. A Van Gogh által festett Saint-Rémy-de-Provence városán túl látható a háttérben húzódó Alpilles hegylánc, amelyet Van Gogh a kórházi szobája ablakából látott.
Csillagos éjszakai őrület?
Bár a festmény minden eleme azt sugallja, hogy kíméletlen mozgásuk Van Gogh szenvedését fejezi ki, de másként is nézhetnénk a művet. Ha a kék a lélek erejét és a nyugalmat jelképezi, a sárga pedig az öröm és a melegség színe, nem lehetne-e ez az alkotás a festő felszabadultságának is jellemzője?
Nem sokkal a festmény elkészítése előtt Van Gogh ezt írta Émile Bernard festőnek írt levelében: „Mikor fogom végre megfesteni ezt a csillagos eget, amelyre mindig gondolnom kell?”
Az őrületen túl a mesterség és az irányítás is nyilvánvalóan árad a műből. Minden a legapróbb részletekig ki van kalkulálva.
További festmény elemzés ajánlásaink
